kedd, június 16

Nyár a szemeidben - avagy kedvcsináló

summer in your eyes
Jelen bejegyzésben - legnagyobb sajnálatomra - nem új ficcel, hanem egy kéréssel, vagy inkább egy ajánlóval érkeztem.

http://nyaraszemeidben.blogspot.hu/2015/06/a-nyar-szemeidben-elso-sajat-szervezesu.html 

Kinek ajánlom? A világnak, mindenkinek. Nem viccelek, tényleg, magával ragadó, fordulatos történet amit bemutatok ma, és nem is húznám a szót..

 Első benyomásra furcsa volt a verseny alappillére, az ajánlóírás. Gondoltam, na, megint egy reklámmacska sertepertél valahol a háttérben, majd beleolvasva abszolút egyet értettem. Ennek hirdetés kell. Van ami jó, és van ami közkedvelt, és a kettő nagyon ritkán üti egymást, de mivel friss húsnak mondanám még a blogot, nem hamarkodhatom el a jövőjét illetőleg.
 Nekem nagyon tetszett az alapszituáció, a karakterek, egyszóval a blog gerince. Ami tényleg elbűvölő és csodálatos, és kiemeli a többi blog közül számomra, az a szókincse és mondatalkotása. Ezen a honlapon tényleg a tartalom, és nem a csomagolás a lényeg, megéri belekezdeni. Még ha nem is mindenkinek a zsánere a magyar, nem hírességekkel tűzdelt történet, azt el kell ismerni, tehetséges és igényes íróval állunk szemben. 
 Egyetlen gondja, hogy csak kettő rész van fenn, de kezdésnek bőven elég, hogy leszűrhessük, ez bizony egyedi és érdekes. Szerintem nem csak én iratkozok fel rá a közeljövőben, megérdemli, hogy ismerjék a világot amit felépített az író.
 Túlon-túl jól hangzik? Győződj meg róla te is ezen a linken, valamint örülök, hogy meghívott a kedves író a versenyre, ezáltal bukkantam rá a blogra, köszönöm!
Végezetül, egy kis idézet búcsúzóul, aztán tessék kommentelni, feliratkozni, visszajelezni, esszük a szavaitokat. ;)
"- Cufi- kacagott mézédesen. Tengerszín tekintetét egy pillanatra szemeimbe mélyítette. Zavarodottan sütöttem le őket.
Imádtam, mikor Cufinak hívott. Egy olyasfajta becenév volt ez, amit csakis ő birtokolt. Hiszen jómaga találta ki egy unalmas matekórán. Mikor lufikat számolgattunk. S mivel a keresztvíz alatt tartva Céziumnak neveztek el, magától értetődő lett a dolog. Legalábbis Milán számára. Olyasfajta fiú volt, akiben az értelmet - vagy annak legapróbb szikráját- keresve sem találhatná meg az ember. Épp ez őrjített meg benne. Mert talán pontosan ezt kerestem. Valakit, aki szöges ellentétem."

Nincsenek megjegyzések:

Anna és Niki ©.